Mi az a negatív torzítás?

Miért vesszük észre könnyebben a rosszat, mint a jót?

Volt már olyan napod, amikor sok minden rendben volt, mégis egyetlen kellemetlen helyzet maradt meg benned belőle?

Lehet, hogy volt egy kedves beszélgetésed, finom volt az ebéd, haladtál a feladataiddal. Aztán történt valami apróság. Egy félreérthető üzenet, egy kritikus megjegyzés egy meetingen, vagy valaki nem válaszolt az e-mailedre és estére valahogy csak ez maradt meg.

Nem a sok jó. Hanem az az egy.

Ha ez ismerős, nem vagy egyedül és nem is csinálsz semmit rosszul. Ez az elménk egyik alap működése, amit a pszichológiában negatív torzításnak neveznek.

Az agyunk a rosszra van „hangolva”

Az emberi idegrendszer nem arra fejlődött ki, hogy boldogok legyünk, hanem arra, hogy túléljünk. Ehhez pedig az kellett, hogy gyorsan észrevegyük a veszélyt: egy furcsa hangot, egy gyanús árnyékot vagy egy ellenséges arcot. Az, aki ezeket hamarabb észrevette, nagyobb eséllyel maradt életben. Ez a „beállítás” ma is velünk van, csak a veszélyek változtak meg.

Ma már nem ragadozók elől menekülünk, más dolgok aktiválják a stresszrendszerünket:

  • például egy kritikus visszajelzés
  • egy feszültebb beszélgetés,
  • vagy az a gondolat, hogy „ezt biztos elrontottam”.

A rossz „hangosabb”, mint a jó

A negatív élmények nemcsak hamarabb észrevehetők, hanem erősebben is hatnak ránk. Tovább maradnak velünk, többet gondolkodunk rajtuk, és könnyen újra meg újra visszatérünk hozzájuk.

Ismerős lehet például, hogy egy alapvetően jó nap végén egyetlen kritika marad meg, vagy hogy több dicséret közül is inkább azt az egy félmondatot pörgeted, ami nem volt pozitív. Az is gyakori, hogy este már ágyban vagy, de egy kellemetlen pillanat újra és újra visszatér.

Egy dicséret lehet, hogy jól esik pár percig. Egy negatív élmény viszont akár napokig velünk maradhat. Nem azért, mert túlérzékenyek vagyunk, hanem mert az idegrendszerünk így működik: a negatív információkat fontosabbnak minősíti.

Közben a jó csendben megtörténik

A pozitív élmények gyakran sokkal finomabbak. Nem tolakodnak, nem követelik a figyelmünket. Egy nyugodt reggel, egy rövid, őszinte beszélgetés, az a pár perc, amikor végre nincs sürgetés vagy amikor egyszerűen csak minden „rendben van”. Ezek nem kiabálnak és ha nem figyelünk, könnyen elsiklunk felettük.

Közben pedig kialakulhat az az érzés, hogy „alig van jó az életemben”. Nem azért, mert nincs, hanem mert kevésbé hozzáférhető a figyelmünk számára.

Lehet ezzel kezdeni valamit?

A jó hír: igen.

Nem úgy, hogy „pozitívabban kell gondolkodni”, és nem is úgy, hogy eltüntetjük a stresszt vagy a negatív élményeket. Sokkal inkább úgy, hogy tudatosabban kezdünk figyelni arra, ami egyébként háttérben marad.

A mindfulness ebben segít: észrevenni, mi történik most és nem csak azt, ami hangos.

Egy apró kísérlet

Ma napközben, ha történik valami kicsit is jó – kis kedvesség valakitől, egy megkönnyebbülés egy feladat után – próbálj meg egy pillanattal tovább ott maradni.

Talán megfigyelheted, milyen érzés ez a testedben (mosoly, könnyedség, melegség), mennyire finom vagy alig észrevehető, és megjelenik-e a késztetés, hogy gyorsan mennél már tovább.

Ez a pár másodperc nem tűnik soknak, de az idegrendszer számára ez már egy új tapasztalat: nem csak a veszélyt, hanem a biztonságot is észlelni.

Nem az a cél, hogy eltűnjön a rossz

A negatív élmények nem fognak eltűnni, és nem is ez a cél. Sokkal inkább az, hogy ne csak ezek töltsék ki a figyelmünket, hogy a kép egy kicsit teljesebb legyen.

Hogyan segíthet ebben az MBSR?

A negatív torzítás nem „javítható ki” egyetlen elhatározással, ez egy mélyen beágyazott idegrendszeri működés. Ami viszont tanulható, hogy hogyan viszonyulunk ehhez.

A mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) során ezt gyakoroljuk: észrevenni, amikor a figyelmünk automatikusan a negatív felé húz, egy lépést hátrébb lépni a gondolatainktól, és fokozatosan hozzáférhetőbbé tenni azt is, ami eddig „csendben maradt”.

Ez nem egyik napról a másikra történik, hanem sok apró tapasztalatból áll össze. Idővel azonban egy kicsit kiegyensúlyozottabbá válhat az, ahogyan a világot és benne önmagunkat látjuk.

Ha kíváncsi vagy, hogyan működik ez a gyakorlatban, és számodra mit adhat egy ilyen folyamat, jelentkezz egy ingyenes, online konzultációra.

További cikkek